Szabadság ….

2009 június 29. | Szerző: linecaro |

 Eljött végre! Sőt már 2 nap el is telt a várva-várt szabadságomból. J De van még bőven. J

Természetesen máris megszegtem azt a fogadalmamat, hogy nem takarítok, és nem dolgozom halálra magam. J Pénteken ugyanis nekiestem a spájznak, és olyan rendet vágtam, hogy csuda, aztán szombat egész délelőtt a cipős szekrényt takarítottam ki. Na, nem mintha állati sok topánunk lenne, de minden cipőt, szandált és papucsot kimostam, kisuvickoltam. J Délután meg apa is hazaérkezett, így aztán volt pillanat, amikor ment a mosógép, a mosogatógép, rotyogott a tűzhelyen a kaja, és közben teregettem, pakolgattam. J Ezt folytattam vasárnap is, mert hát előre meg kell főznöm uramnak 3 napi kaját, éhen ne haljon J, ezért aztán délutánra totál kipurcantam, de azért még volt annyi erő, hogy csobbantunk egyet a közeli wellnesbe. Gyerek szó szerint az apján lógott a vízbe is, de amikor hazaértünk úgy beájult a fáradságtól, hogy ma reggelig aludt. J

Jaj, és a fő lényeg, hogy a gyerek majd két napos folyamatos rimánkodás után megkapta a hőn áhított bicajos fejvédőjét, vagy ahogy ő mondaná, a „fejdőjét”. Az oviba látta egy kisgyereken és onnantól nem volt megállás. Persze apja szokás szerint elolvadt, ahogy  meglátta, így aztán szombat este vett neki egyet. Az első 24 órába egyfolytában a fején volt, éjszaka is majdnem abba aludt, de sikeresen meggyőztük, hogy jobb helye van az ágya melletti kisasztalon. J Azóta is állandóan a fején van. J Jelenleg, térdvédőért (Pati szerint szélvédőért) és könyökvédőért könyörög. J Hát majd biztosan kap azt is, csak szépen kell az apára néznie, meg elszórnia egy-egy puszit az ősökre, de egyelőre én még ellenállok. J

Íme:

Sajna uram ma reggel újra elment melózni és csak a hétvégén fogjuk látni, így addig édes kettesbe leszünk itthon. De most élvezem még, hogy minden (!!!) hétvégén itthon van. Anyukám szerint már kezd kisimulni a hangom és a kedvem (ez a ráncaimra nem mondható el J ), mert valljuk be még sem mindegy, hogy ha emberem hetekre elmegy és hazajön 2 napra, vagy hétfőn reggel elmegy és péntek este itthon van, ez már így kibírható, és végre tervezhető. Ja azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy jelenleg osztunk-szorzunk, vagyis inkább összeadunk és kivonunk, aminek az lett az eredménye, hogy úgy néz ki, a volt munkáltató bazi nagy összegeket vont le jogtalanul a fizetéséből. Így kénytelenek vagyunk perre menni, mert a cég jelenleg nem alkuszik. J

A tervek sem változtak, eddig egy barátnős délutáni programunk van, meg persze rengeteg játszóterezés, rollerezés, bicajozás, séta, móka és egyebek. J A hétvégére is készülünk már, mert akkor irány a mamáék, és irány a Balaton. J Addig azért valahogy csak kibírjuk itthon. J J J  Persze nem lenne rossz, ha végre nem szakadna fél napig az eső és végre sütne sokat-sokat a napocska, ami elvárható az időjárástól, ha az ember szabin van. Ma délelőtt is szabályosan ronggyá áztam, mert naná, hogy akkor mentünk el a pennybe vásárolni, amikor a legjobban esett, nekem is és az esőnek is. J

Na, elsőre ennyit „dióhéjba”, aztán még jövök, mert időm mint a tenger, szóval nem menekül senki a kissé uncsi beszámolóimtól. J J J