Hogy mi derülnek ki?

2009 augusztus 11. | Szerző: linecaro |

 

Pl. ma elmentem megérdeklődni, hogy miként juthatnék szépséges műkörmökhöz, mert már vagy éve nem bírom rendesen megnöveszteni a körmeimet, pedig nekem híresen szép, hosszú karmaim szoktak lenni. Most viszont alig nő meg, már törik, már szakad, barázdás hosszába, keresztbe, szóval kínlódom vele. Jól kitaláltam, hogy azért is megcsináltatom, főleg most, hogy uram keres is némi pénzt az új munkahelyén. Szóval műkörmös nézi-nézi kezeimet, körmeimet és közli velem, hogy biza azért nem szép a körmöm, mert körömgombám van. Micsoda??? Tényleg hepehupás és törékeny, de hogy ez lenne a baj, ez eszembe se jutott. Ja és közben épp a háziorvosnőmnek csinálta a körmeit, az is nézi-nézi és ő is mondja, hogy ámen, ez gombásodástól van. Hurrá! Szóval a pénteki előjegyzett doki látogatásom alkalmával kapok majd mindenféle kencefencét a körmeimre, amitől majd meggyógyul pikk-pakk és utána lehetnek szép műkörmeim, vagy akár saját is. Habár közben ugye nekem ráadásul ekcémás is a kezem, ami szintén nem jó pont a műkörmösnél, ugyanis egyből közölte, hogy ő is pont a zselére lett allergiás, úgy lett neki is ekcémája, szóval majd teszünk egy próbát, mert tapasztalata szerint az ekcémások nem bírják a zselés műkörmöket se. Nem semmi műkörmös létére, pont a zselére allergiás, és attól van allergiája. Ergo úgy néz ki nekem nem lesznek műkörmeim, de már le is tettem róla, csak gyógyuljon meg a körmöcském. Persze én balga rögtön utána akartam járni a neten mi is helyzet, de nem tudjátok meg, csak úgy özönlöttek rám a rondábbnál, rondább képek, az egyre rémisztőbb diagnózisok. ÁÁÁÁ! Pedig már megfogadtam, hogy soha semmilyen vélt vagy valós betegségnek nem nézek után a neten, mert abból csak baj lesz. J Közben persze beindultam egy gyenge pillanatomban és beütöttem a „szívdobogás érzés” kifejezést, ami ugye a mostani panaszom. Atya-gatya! Bár csak ne tettem volna! L Totál ideg lettem. Most próbálom felejteni a neten olvasott sok baromságot. J Ígérem, kisdobos becsület szavamra, soha-soha-soha nem nézek utána semmilyen tünetnek vagy betegségnek. Ha mégis megtenném felhatalmazok mindenkit, hogy egy fülest lekeverjen, hogy észhez térjek. J Na, ilyenkor mondom, hogy a túl sok információ ártalmas is lehet az egészségre. J Most aztán főhet a fejem, hogy vajon a barázdák a körmöm tényleg azért keletkeztek, mert szívizomelhalásom volt, mert ugye ezt olvastam a neten, vagy pedig azért érzek szívdobogást, mert szimplán csak élek.

Na, jelenleg arra szavazok, hogy örülök, hogy érzem a szívdobbanásaimat, aztán csak majd a doki nénik és doki bácsik kiderítik, mi a fene bajom van, de szerintem szimplán csak idegbajos vagyok. J Mint fent leírtak is bizonyítják nincs ki mind a négy kerekem, vagyis ha őszinte akarok lenni akkor be kell valljam: „Nem szenvedek elmebetegségben, de minden percét élvezem” J