Tele a ….

2010 február 4. | Szerző: linecaro |

 

Mindenki el tudja képzelni, hogy is folytatódik a valóságban ez a mondat, habár én nem rendelkezem eme nemes szervvel. De akkor is!!! Nem látok a pipától!!! Tegnap ugyanis fizetést kaptam! A hőn áhított január havi fizetést, mert én állat elhittem amit a kormány szóvivője mondott (pedig már nem hiszek a mesékben), hogy aszongya: 2010-ben mindenkinek több lesz a borítékba. ha-ha-ha Na, hogy ezt én duplán bebiztosítsam magamnak, hát még ráadásként kértem a jó zsíros kis adójóváírást, ami 15 ezer pínz, elméletileg. Szóval már előre dörzsöltem össze a tenyerem, hogy lesz nekem a jó kis nettóm, meg 15 ezer pénzecske hozzája és még valami.

Aha! A nagy büdös lóf@ …-t!!!! Hát nem kaptam többet, pont egálba vagyok, szóval egy megveszekedett vassal se kaptam többet, pedig elméletileg megkaptam a 15 ezer forint adójóváírást, csak hát a magasságos szuperbruttó miatt több adót kell fizetnem. Könyörgöm, hogy a lószarba van az, hogy aki keveset keres annak semmi nem marad meg, aki meg eleve is jól keres az az idén még többet fog, mert ők a fele adót fizetik, mint eddig. Így aztán van olyan kollégám, aki nálamnál 24 eFt-tal többet keresett, amit én ugyan nem sajnálok tőle, sőt ku..-ára le is …., de engem alapvetően azt érdekelt, hogy ÉÉÉÉNNNN miért fizetek több adót, mint tavaly. Meddig fogják még rólunk leszedni a bőrt, mert nekem már csak az maradt?

Összegezném az elmúlt 1 év veszteségeit (csak nagyvonalakban)

A 2009-es bruttó bérem a 2008. évihez képest 400 eFt-tal kevesebb!!! (legalább volt miből elvonni)
A 2009.12. havi béremhez képest a 2010.01. havi bérem bruttó 8.000 Ft-tal kevesebb, mert újabb bérelvonás volt (megszűnt valami pótlék, vagy mi szösz, és még tájékoztatnám a főnökeimet, hogy még mindig van miből elvonni)
Az idei  béren kívüli juttatásunkat is megkurtították, ami egyenlő azzal, hogy évi szinten szintén 30-40 eFt-ot kivettek a zsebemből, de a hab a tortán, hogy nem tudják kifizetni egyenlőre, mert nincs rá fedezett. Hurrá!!
Hangulatjavító intézkedésként a cégvezetés a csóróknak fenntartott üdülői díjakat majdnem a 3-szorosára emelte = csak remélni tudom, hogy a kihasználtság drasztikus esése miatt, már jó előre gondoskodtak az üdülők új tulajdonosáról, aki gondolom a vezetőséghez közel álló személy lesz.

Ó, én elhiszem, hogy válság van! Én elhiszem, hogy spórolni kell! De én naív azt hittem a tavalyi év lesz a mélypont. Úgy érzem tévedtem! De nagyon!

Persze ilyenkor elszégyellem magam, hogy mit sírok, mert legalább nekem még tényleg van miből elvonjanak, mert még így is majd nettó 70 eFt fizetést kaptam, (jaja, de szánalmas így leírva: 2 szakmával, 18 év munkaviszonnyal).    🙁 :(:( Szóval majd akkor kéne csak rinyálnom, ha mondjuk 0 Ft-ot utalnak a számlámra és mondjuk már munkám se lesz. De akkor is! A fenébe! Én dolgozom, a belem kihajtom és már 2 éve csak egyre-egyre kevesebb lesz a borítékba, miközben mindennek csak megy fel az ára!!!

Húh! Ezt most nagyon csúnyán írtam le, pedig még vissza is fogtam magam! De nem fogom kitörölni! Ez is én vagyok!!!

Jaj, és a tényleg a tejszínhab a tortán, hogy még sikerült eme kis anyagias vitámba, – hogy ugye miért kaptam én ilyen keveset? – jöttem rá, hogy milyen egy dög, kétszínű, szarrágó kollégáim vannak. Ugyanis egyesek nem értették mi bajom, és mi a problémám. Nagyon felhúzta magam rajtam. Persze itt nem tudom leírni, hogy milyen kis piti vita volt, de azt tuti, én nem jól jöttem ki belőle, pedig nekem volt igazam. Mert nekem igenis fájt, hogy kevesebbet kaptam, de hát egyesek szerint bele kell nyugodni, mert ilyen a törvény és kész. Ja, csak zárójelben jegyzem meg, pont ő kapott 24 eFt-tal többet. De tényleg mondom, isten látja lelkemet, nem sajnálom tőle, legyen vele boldog. Valószínűleg fordított helyzetbe én is örülnék neki, de talán csóróbb kollegáim felé kicsit nagyobb megértéssel fordulnék. Befejeztem!!! Ezentúl szigorúan csak a munkáról vagyok hajlandó beszélni velük. Van elég munkám! El leszek én azzal, majd max. beszélgetek a tollammal, vagy a számítógépemmel, itthon úgyis megszólítom lakásom élettelen tárgyait is, ha nincs körülöttem értelmes felnőtt korú ember. Miért ne tehetném ugyanezt a munkahelyen? Úgyis egyedül vagyok egy irodába. Annyira ki tud ábrándítani az emberi gyarlóság, és olyan ideges leszek tőle. Ergo felhúztam magam ezen is, meg a fizetésen is, szóval se tegnap, se ma nincs valami fényes napom. De sebaj, jobb tisztán látni a helyzetet, végül is ők csak a kollégáim és nem a barátaim. Hála a jó égnek!!! Mert ugye van az a mondás, hogy a barátait az ember legalább megválogathatja, de a rokonait (és hát szerintem a kollégáit) azt nem. 🙂

Na, jó nem füstölgök tovább, mert árt a szépségemnek (meg a szerénységemnek is). Próbálok túllépni a dolgokon, és inkább arra koncentrálni, hogy akkor most mi legyen, hogy oldjam meg a problémáimat! De egy biztos, hogy a nagy haverkodást a kedves kollégákkal tényleg befejeztem. De, arra azért külön kínosan fogok ügyelni, hogy a munkámmal senkinek semmi baja ne legyen, de hogy én mostantól csakis a saját munkámat végzem azt tuti, a többiek meg majd a szuperbruttó fizetésükkel oldják csak meg maguk a saját kis ügyeiket, én mosom kezeimet. Majd akkor fogok másnak besegíteni és más helyett dolgozni, ha majd az én szuperbruttóm is szuper lesz (tehát sose, hacsak valami isteni csoda nem történik, de abban meg nem hiszek), addig meg csak a jelenlegi fizetésemnek megfelelő munkamennyiséget és felelősséget fogom vállalni, egy ponttal se többet. Na, ez jól megaszontam a világnak!